Neveletlen vagy csak mozgékony?

Ismerős a helyzet, amikor a gyermek fáradt, nyűgös, esetleg sírós, követelőző, netán agresszív? Bizonyára megesett már, hogy az utcán, a játszótéren vagy éppen bevásárlás közben „szakadt el nála a cérna”, te pedig azonnal rosszalló tekintetek kereszttüzében találtad magad. Mit tehet ilyenkor a jó szülő? A gyereke mellé áll és kiosztja a bámészkodókat, vagy tudomást sem vesz róluk, esetleg szégyenkezve, türelmetlenül és haragosan irányba rakja a porontyot?

Mit gondol rólad az a néni? Azt, hogy buta és neveletlen vagy…

Ez jó példa arra, hogy mit ne mondjunk soha a gyereknek. Egyrészt, mert ezek a jelzők nem a viselkedését, hanem őt, az ő teljes valóját minősítik. Hatalmas különbség van ugyanis aközött, hogy „bután viselkedsz” és hogy „buta vagy”. Az utóbbit a gyermek magára veszi, elhiszi és hosszú távon azonosul vele (beépül az önképébe), ezért ha lehet, tartózkodjunk az ilyen megfogalmazástól. A másik probléma a fenti mondattal, hogy ezzel elég korán elkezdjük beleplántálni a gyermekbe a „mit gondolnak rólam mások” típusú frusztrációt. Ha pedig ezt sokszor hallja gyermekkorban, akkor később nagy valószínűséggel válik belőle visszahúzódó, félénk, megfeleléskényszeres felnőtt.

A gyerek viselkedése nem ok, hanem okozat

Szakemberek úgy fogalmaznak, hogy a gyerek viselkedése pusztán tünetegyüttes; az otthoni, családi  légkör, hangulat, esetleg problémák, feszültségek lenyomata. A hiszti (bár általában valóban öncélú), mégis távolabbra mutat, ezért nem árt szülőként magunkba néznünk, és átgondolunk, hogy miért viselkedik úgy a gyerek, ahogy…

Miért sír, harap, kiabál, ellenkezik, ha minden rendben van?

Lehet, hogy egyszerűen csak fáradt (nem aludt jól/ eleget előző este), esetleg fél (nem akar másnap fogorvoshoz menni) vagy bántja valami (például furdalja a lelkiismeret). Persze a negatív viselkedés mögött a gyermek korából fakadó, egészen egyszerű okok is állhatnak:

  • Még nem tudja magát rendesen kifejezni verbálisan, ezért sír.
  • Nem tanulta meg, hogyan kezelje az indulatait és az érzelmeit.
  • Ösztönösen próbál önállósodni, ezért a dackorszakba lépve folyamatosan ellenkezik.

A bejegyzés elején feltett kérdésre pedig mindenképp azt válaszolnánk, hogy csak azért, mert mások csúnyán néznek rád, ne oszd ki és ne alázd meg nyilvánosan a gyereket. 1) Mert nem értük tartozol felelősséggel, hanem a gyerekért. 2) Csipkebokor vessző. 3) Mert ez pusztán tüneti kezelése a problémáknak. Attól, ha a gyermeket megfélemlíted, megzsarolod, szegény elhallgat, de nem derül fény rá, hogy mi nyomja a szívét, miért viselkedett így –pedig ezt lenne a legfontosabb tudnod.

Ismerd meg a Gourmand Gyermekprogramokat!