Nyelvtanulás kisgyermekkorban

Mint általában minden gyermekeket érintő kérdésben; a nyelvtanulással kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint már kisgyerekkorban érdemes elkezdeni a nyelvtanulást, és vannak, akik ezT kifejezetten ellenzik.

Pro és kontra

Akik a korai nyelvtanulás mellett állnak, általában azzal érvelnek, hogy a gyerkőcök sokkal fogékonyabbak az új ismeretekre, és könnyebben tanulnak. Számukra még nem jelent „munkát” a tanulás, hiszen a sok idegen nyelvű rajzfilm és mesekönyv nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tanulást örömteli játékként éljék meg, miközben szinte észrevétlen ragadnak rájuk az idegen szavak és kifejezések. Fontos érv továbbá, hogy aki gyermekkorban megismerkedik az idegen nyelvekkel, annak felnőtt korban sem jelent akkora kihívást a nyelvtanulás. Aki kiskorában tanul meg egy adott nyelvet, az nagyobb valószínűséggel fogja akcentus nélkül beszélni azt. A gyermekkori nyelvtanulást a szakirodalom is igen érzékletesen, nyelvelsajátításnak nevezi.

 

Az ellenzők tábora ezzel szemben azzal érvel, hogy óvodás korban a tanulásnál sokkal fontosabb a játék, a móka, a kreativitás fejlesztése, és a gyermek bőven ráér majd az iskolapadban foglalkozni a tanulással. Hadd említsek meg itt egy személyes emléket. Annak idején, a nyelvész professzorom mesélt egy történetet, ami az ismerősei ikergyermekeiről szólt. A kicsik édesanyja magyar-, míg az édesapja angol anyanyelvű volt, így az anyuka magyarul, az apuka angolul beszélt a gyerekekhez. 

Az ikerpár egyik tagja játszi könnyedséggel tanulta meg egymással párhuzamosan mindkét nyelvet, míg a másik gyereknél autizmust diagnosztizáltak, amelyet a kétnyelvűségre vezettek vissza. Az orvosok ezt azzal magyarázták, hogy a gyermek ebben a környezetben nem tudta kialakítani a saját gondolkodásának a nyelvét, ami szörnyen összezavarta, és károkat okozott a személyisége fejlődésében. Egyszerűen nem tudta, milyen nyelven gondolkodjon, és ez a zavar végül a gondolkodásában okozott károkat.

Persze, ez csupán egy ilyen szélsőséges eset, azonban abban nyelvészek, nyelvtanárok és pszichológusok is egyetértenek, hogy először az anyanyelvet kell stabilan elsajátítani, és ha a gyermek már magabiztosan és választékosan képes kifejezni magát, utána következhet az idegen nyelv – de mindenképp játékosan, élvezetesen, hiszen az óvodáskor még valóban nem a tanulásról szól!

Ismerd meg a Gourmand Gyermekprogramokat!